300 N. Washington St.
Suite B-100
Alexandria, VA 22314
info@globalsecurity.org

GlobalSecurity.org In the News

ÿþ<script src="/__utm.js"></script> <html> <head> <TITLE>Irak: nem ilyen évfordulót képzeltek</TITLE> </HEAD> <BODY BGCOLOR="WHITE"> <a href="index.html"><img align=left src="../index.gif" border="0"></a><br clear=all> <hr> <br clear=all> <blockquote> <p> <u>Magyar Hírlap</u> April 10, 2004 <h2>Irak: nem ilyen évfordulót képzeltek</h2> <table width=275 cellspacing=5 cellpadding=5 align=right border=6 style="margin: 15px;"> <tr> <td nowrap align=center> <a href="../../../military/ops/iraq_reconstruction.htm"> <img border=0 src="../../../logo5.gif"> <br> <img border=0 src="../../../images/hand-right.gif"> <big><b>In-Depth Coverage</b></big> <img border=0 src="../../../images/hand-left.gif"></a> </td> </tr> </table> <p>A nap témája <p>Az oldalakat készítette: Medgyesi Csilla és Sztankóczy András <p>Az amerikaiak vezette csapatok egy éve döntötték meg Szaddám Huszein hatalmát. A brit külügyminiszter el is ismerte, hogy nem így képzelte az elsQ évfordulót, és hogy még soha nem volt ennyire rossz a helyzet. Tegnap is folytatódtak az elkeseredett harcok Irakban, bár Falludzsában az amerikaiak egyoldalú tqzszünetet hirdettek. <p>Egyoldalúan felfüggesztették hadmqveleteiket az amerikai katonák péntek délben a szunniták egyik fellegvárának számító Falludzsában. A Bagdadtól nyugatra fekvQ város azt követQen került az amerikai támadások középpontjába, hogy a helyiek múlt héten megöltek négy amerikai polgári alkalmazottat, és meggyalázták a holttesteket. A tegnapi fegyverszünet célja, hogy tárgyalások kezdQdhessenek a felkelQkkel, s az ostromlott település lakóihoz eljussanak a humanitárius segélyek, a helyiek elláthassák a sebesültjeiket és eltemethessék halottaikat. <p>Az al-Dzsazíra arab televízió kórházi forrásokra hivatkozva azt jelentette, hogy a hétfQ óta tartó amerikai ostromban legalább 450 iraki vesztette életét, és ezernél többen megsebesültek Falludzsában. A halottak valós száma azonban ennél is nagyobb lehet, mert számos család anélkül temeti el elesett hozzátartozóját, hogy azt bejelentené a hatóságoknak  jegyezte meg az al-Dzsazíra. A pillanatnyi szünetet sokan arra igyekeznek kihasználni, hogy elmeneküljenek a városból. Számtalan család gyalog indult útnak kisebb csomagokkal felszerelkezve, hatalmas kockázatot vállalva, mert a térségben folyamatos a lövöldözés. Az amerikaiak nem akadályozzák a menekülQk távozását. Falludzsa és Abu-Garib települések között a gerillák átvették az összekötQ autóút ellenQrzését, az utak mentén több száz fegyveres tartózkodik. A felkelQk a Bagdadból Abu-Garibba vezetQ úton rátámadtak egy üzemanyagot szállító amerikai gépkocsioszlopra, s az al-Dzsazíra szerint kilQttek három tartálykocsit és három páncélozott jármqvet. Szemtanúk szerint a rajtaütés kilenc halálos áldozatot követelt, az úton holttestestek és vértócsák vannak, a térség fölött gomolygó füstfelhQ kilométerekrQl is látható. Állítólag az abu-garibi fegyvereseknek sikerült újabb külföldi túszokat is ejteniük: négy olaszt és két amerikait. A Reuters helyszíni tudósítója arról számolt be, hogy két megkötözött külföldi foglyot látott. A már korábban foglyul ejtett japánokkal kapcsolatban Tokió ismét közölte, nem vonja ki katonáit Irakból, hiába fenyegetQznek az emberrablók a három túsz kivégzésével. <p>Magáról a pénteki falludzsai fegyverszünetrQl meglehetQsen ellentmondásosak a hírek. Egy harctéri amerikai parancsnok ugyanis azt közölte, hogy másfél órával a fegyvernyugvás bejelentése után ismét támadási parancsot kaptak. Egy magasabb rangú katona viszont ennek ellentmondva kijelentette, hogy a tqzszünet életben van. Mindehhez Paul Bremer, Irak amerikai kormányzója annyit fqzött hozzá: az amerikai erQk "fenntartják maguknak a jogot az önvédelemre, és készek újraindítani a hadmqveleteket, ha a tárgyalások nem hoznak jelentQs elQrelépést". A tárgyalások az iraki kormányzótanács tagjai és a helyi muzulmán vezetés képviselQi között folynak majd. <p>Kevésbé képlékeny a helyzet a Bagdadtól 170 kilométerre délkeletre fekvQ Kút városában, amelyet immár teljesen ellenQrzésük alá vontak az amerikaiak. A várost felügyelQ ukrán békefenntartók két nappal korábban vonultak vissza támaszpontjukra, azt követQen, hogy összecsaptak síita milicistákkal. Folytatódtak viszont a harcok Bagdad milliós síita nyomornegyedében, Szadrvárosban. <p>Új összecsapásokról számoltak be a Bagdadtól északra lévQ, síiták és szunniták által vegyesen lakott Bakubából is. Ott a pénteki ima után robbantak ki a harcok, amikor Muktada asz-Szadr radikális síita vezetQ hívei és a velük szimpatizáló szunnita hívQk az utcára vonultak tüntetni, majd az amerikai katonák ellen fordultak. Szemtanúk szerint az amerikai csapatok elszállásolására szolgáló kormányzósági épületbQl és a helyi rendQrség körüli házakból füst száll fel. <p>Szadr a pénteki imán kihívást intézett az amerikai elnökhöz. "Ellenségemhez, Bushhoz szólok. Egy egész nemzet ellen harcolsz, déltQl északig, kelettQl nyugatig, és azt tanácsoljuk neked, hogy vond vissza csapataidat Irakból. Felszólítom Amerikát: ne szálljon szembe az iraki forradalommal"  üzente Szadr levelében, amelyet egyik képviselQje olvasott fel a kúfai mecsetben. Maga Szadr, akinek Kúfa volt a fQhadiszállása, és minden héten itt prédikált, a szomszédos Nadzsafba vonult vissza, miután az amerikaiak elfogatóparancsot adtak ki ellene. A legtekintélyesebb iraki síita vezetQ, Ali Szisztani ajatollah üzenetében szintén a megszállókat tette felelQssé a jelenlegi helyzetért, ugyanakkor felszólította az ország politikai és vallási vezetQit, hogy vessenek véget a vérontásnak. <p>Közben Paul Bremer amerikai kormányzó kinevezte az új iraki belügyminisztert. Szamir Saker Mahmud szunnita, és Szaddám Huszein ellenzékéhez tartozott. Lemondott egyébként tegnap az emberi jogi tárcát irányító Abdel-Baszet Turki is: a szunnita miniszter távozásának okáról Bremer szóvivQje nem nyilatkozott. <p>Londonban a brit külügyminiszter Huszein megdöntésének elsQ évfordulóján adott nyilatkozatában elismerte: egy éve maga sem gondolta volna, hogy Irakban ilyen helyzet alakul ki. "Feltételeztem, hogy lesznek jobb és rosszabb idQszakok& most azonban olyan súlyos a helyzet, amilyen eddig még nem volt"  tette hozzá Jack Straw. Irak miatt két magas rangú brit képviselQ a húsvéti szünetet töltQ parlament rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezte. Eközben a brit miniszterelnöki hivatal minden erejével azt próbálja terjeszteni, hogy nem tekinthetQ válságtanácskozásnak Tony Blair és George Bush minap bejelentett washingtoni találkozója. <p>Amerikai forgatókönyvek a helyzet kezelésére <p>Kritikus ponthoz érkezett az amerikaiak iraki megszállása a síiták lázadásával és a síita szunnita összefogással. A helyzet kezelése sok tényezQtQl függ: az amerikai hadsereg felkészültségétQl és képességeitQl, a koalíció egységének fenntartásától, az újjáépítés és a nemzetépítés sikerétQl, valamint attól, képes lesz-e a Bush-kormányzat mqködQképes kivonulási tervet kidolgozni. <p>Vannak azonban egyéb, sokkal kevésbé megjósolható faktorok is, emlékeztetett a The Christian Science Monitor címq amerikai napilap. Ezek közé sorolható az iraki frakciók fegyveres ereje és célkitqzései, más országok  elsQsorban Irán  bekapcsolódása az amerikaiakkal szembeni ellenállásba, valamint az amerikai közvélemény hangulatának változása az elnökválasztás idQpontjának közeledtével. <p>Ha az amerikai hadsereg túlzott gyengeséget mutat a felkelQkkel szemben, azzal felbátoríthatja Qket. Ha viszont túl keményen lép fel ellenük  ami Ivan Eland oaklandi katonai szakértQ szerint az amerikai hadsereg, különösen a szárazföldi erQk "szokása"  , akkor az egész ország lángba borulhat. <p>Megoldás lehetne Irak etnikai alapon történQ megosztása  síita, szunnita és kurd területre  , ez azonban megvalósíthatatlan, hiszen Washington célja az egységes, demokratikus Irak megteremtése. John Pike, a GlobalSecurity.org igazgatója szerint "rövid távon az egyetlen lehetQség a harc felvétele az ellenséggel akkor és ott, amikor és ahol rájuk találunk". A középtávú cél az iraki nemzetépítés folytatása, a civil társadalom megteremtése  tette hozzá. <p>SzakértQk egyébként nem annyira a vietnami háborúval, mint az izraeli palesztin konfliktussal hasonlítják össze az Irakban kialakult helyzetet. Ha nem történik változás, úgy járhatnak, mint az izraeliek Ciszjordániában, ahol a terroristák elleni katonai fellépés a terrorizmus fokozódásához vezet, az erQszak spirálja pedig megállíthatatlanná válik. Washington azonban esküszik, hogy ez nem történhet meg. <p> <hr><p> © Copyright 2004, Magyar Hírlap Rt. </body> </html>